2010. november 19., péntek

Uram, hölgyem, elvtárs -- megszólítás oroszul


Egy darabig úgy tűnt nekem, hogy az orosz nyelvkönyvek elsunnyogják a megszólítás témáját. Azon túl, hogy a név-apai név páros az udvarias, mást nem igen mondanak. Pedig igazán nem volna nehéz azt megtanítani, akár már a második leckében, hogyan kell ismeretlenekhez fordulni. Valami ilyesmit: Kérem, uram! Elnézést, Hölgyem!

A sokak által ismert Kljucs 1 kísérletet is tesz erre, ám a dolog megreked ennyinél: hivatalos esetekben a господин/господа (hölgyem/uram) megszólítást használjuk, szigorúan csak családnévvel, esetleg foglalkozásnévvel, ha az történetesen nagy presztízsű. Jó, és az utcán, ha meg akarjuk kérdezni az időt? Ott ez nem megy. Nem mondjuk. De mit mondunk?

Maguk az oroszok sem igazán tudják. A szovjetek előtt természetesen jól kidolgozott, társadalmi helyzetet figyelembe vevő megszólításrendszer állt rendelkezésre, csak üssük fel Dosztojevszkijt, meglátjuk. Azután jött az univerzális товарищ (elvtárs) megszólítás, ami a rendszerváltás után szintén kissé kínossá vált.

Más azonban nem lett helyette. A korábbi сударь, судариня (uram, hölgyem) egyszerűen nem jó minden helyzetben, túl "kifinomult", a барин (báró) meg röhögésre ingerel. A товарищ viszont paradox módon időnként még mindig használható. Szóval ezek nem igazán jók.

Ami működik, az a дебушка, молодой человек páros (kisasszony, fiatalember), így nem csak a pincért lehet magunkhoz inteni, de a járókelők figyelme is felkelthető, akár. Azonban az egy kicsit mégis komikus, amikor a nyugdíjkorhatárhoz közeledő pénztárosnénit kisasszonynak tituláljuk. De hát akkor legyen бабуля (nagyi) ?! Modhatjuk még egyszerűen azt, hogy мужчина, женщина (férfi, nő), de lássuk be, ez sem túl tiszteletteljes. Ami ezen túl van, a мужик (pasi), a брат (testvér) és számos, szlengbe nyúló változat (női változatokat nem is adunk meg inkább) -- azt a legjobb nagy ívben elkerülni.

A legjobb megoldás talán még mindig egy извините! (elnézést) vagy egy а вы не подскажите... (nem mondaná meg?) fordulattal elintézni, és kibújni az uram/hölgyem alól. Jobbat nem nagyon tehetünk.