2010. június 29., kedd

Orosz tanulás online: Szótárak

Az online gyakorlás elengedhetetlen része egy jó szótár. Szerintem nyelvet tanulni szótanulás nélkül egyszerűen lehetetlen. Szótárazni azért is jó, mert a szótárban való kutakodás során óhatatlanul mást is megtanulunk a keresett szó mellet. És nem csak arról van szó, hogy megakad a szemünk pár másik szócikken; de arról is, hogy egy tisztességes szótár szócikkeiben sok minden van: magyarázat vagy körülírás(oroszul vagy magyarul, hiszen egy szónak gyakran nincs pontos és egyetlen megfelelője magyarul) nyelvtani információ (ragozás, aspektuspár), hansúlyozás, rokon értelmű, kapcsolatos vagy épp ellentétes szavakat. Állandó szókapcsolatokat! Példákat: Puskintól, Turgenyevtől vagy Lenintől!;)

Papír alapú szótárt tehát érdemes használni, ami miatt muszáj az ABC-t is megtanulni -- ne sajnáljuk az időt, a befektetett 10 perc sokszorosan megtérül!

Online orosz-magyar szótárak terén elég rosszul állunk. Az orosz-szotar.hu és a dictzone.hu szolgáltatásával egyaránt az a probléma, hogy puszta jelentéspárokon kívül mást nem adnak meg; az újkeletű vagy akár kicsit is speciális lexika esetén csődöt mondanak. A forrásokról semmit sem lehet tudni -- gyanús, hogy internetről, innen-onnan összekapart, géppel összefésült adatbázist használnak. Ami magában még nem baj, de az eredmény a jótól nagyon messze van, sajnos.

A magyar lehetőségek itt véget is érnek. Rendelkezésre áll még a translate.google, ami jelenleg a legokosabb gépi fordító (az orosz magyar viszonylat is meglepően értelmes eredményt produkál néha), de mégis inkább nevezhető megértéskönnyítő eszköznek, mint fordítónak. Szó-tanulmányozáshoz azért sem jó, mert nem szó-alapon közelíti meg a szöveget, hanem statisztikai módszerekkel fordít, kétnyelvű szövegkombinációk alapján. Nyersfordításnak viszont jó, pl. cikkek megértéséhez segítség lehet.

Sokkal jobb helyzetben vagyunk, ha tudunk angolul. Angol-orosz szótárral Dunát lehet rekeszteni. Az egyik legprofibb megoldás a dict.rambler.ru. Vagy két tucat angol-orosz szótárral, szakszótárakkal és egynyelvű szótárakkal is hasznos segítséget nyújt. Nagyon jól rendezi egymás mellé a különböző szótárakból származó találatokat; mindkét nyelven szinonimákat és kapcsolódó szavakat is felajánl (ugyanezt tudja még németül, franciául, olaszul és spanyolul is). Szintén orosz-angol (és más nyugati nyelveket) tud a Reverso Collins szótárakra épülő szolgáltatása.

A slovari.yandex.ru is nagy nyugat-európai bázissal rendelkezik, de a Rambler azért jobb. Ez a gyüjtemény inkább az orosz nyelvű különlegességekben erős: szinonimaszótár, antonimaszótár, etimológiai szótár, frazeológiai szótár és online böngészhető a Dál-szótár is. Ez utóbbi persze már csak filológia érdekesség (pontosabban, éppen nyelvészeti és irodalmi szempontból érdekes igazán): "Az élő nagyorosz nyelv értelmező szótára" (1866)  nem csak szavakat magyaráz, de a szerző számos néprajzi és más megfigyelését is tartalmazza. Szintén frazeológiával, szállóigékkel és filmes idézetekkel foglalkozik az otrezal.ru.

A Викисловарь (ru.wiktionary.org) kollaboratív szótárja ugyan hiányos, de élő és lelkes önkéntesek által szerkesztett. Olyan szuper-izgalmas dolgok is vannak itt a már ismert frazeológia szótáron és a nyelvészeti terminusok gyűjteményén kívül, mint találós kérdések, nyelvtörők és palindromok. (mi az? visszafelé is értelmes mondatok). Végül pedig, az orosz szótárak Mekkája, Alfája és Omegája, Áza és Izsicája: www.gramota.ru (párhuzamos keresés több szótárban, kiterjedt szótáras linkgyűjtemény, a hét lexikai kérdése, cikkek, fórumok....)


2010. június 26., szombat

Orosz filmklub: A fivér (Brat)

Mi mással is kezdhetném a hétvégi orosz filmklubot, mint a kilencvenes évek kultikus alapművével?



Alekszej Balabanov rendezőt időnként nevezik az orosz Tarantinonak, ami nyilván azt kívánja kifejezni, hogy ráérez arra a titkos összetevőre, ami miatt a jól koreografált öldöklős mozit felkapják és kultikussá hypeolják. A Brat esetében ez nyilván a pétervári geneius loci megragadása; a filmben a kilencvenes évekbeli város démonibbnak tűnik, mint 300 év óta bármikor. Meg persze itt a másik összetevő is, az ellentmondásos főhős, aki egyszerre érzékeny rokker és szívtelenebb killer, mint csecsen ellenfelei.
Figyeljünk a remek zenékre, az én személyes kedvencem például a diszkójelenet során felcsendülő nóta, mely úgymond fémjelzi az egész korszakot;))

(folytatás a lenti linkeken, szintén a YOUTUBEról)




2. rész    3. rész    4.rész    5.rész   6. rész   7.rész   8.rész   9.rész   10.rész 

2010. június 23., szerda

Orosz tanulás az interneten

Ahhoz, hogy az orosz nyelvet az interneten keresztül gyakoroljuk, a legfontosabb, hogy be tudjuk gépelni a cirill betűket. A legszebb és legbonyolultabb lehetőség a billentyűzetkiosztás átállítása.

[ennek módja Windows XP-ben: jobbklikk a billentyűzetkiosztást jelző HU gombra lent; Beállítások; Hozzáadás; Orosz; OK ]

Innentől kezdve a latin betűs billentyűzet cirillként működik. A betűket írjuk fel alkoholos filctollal (kb. 3 napig tart), vagy ragasszuk rá matricával (kb. fél évig tart), esetleg vehetünk orosz billentyűzetet is (kapható). A fő probléma ott van, hogy meg is kell szokni az új kiosztás, ami hosszú és fájdalmas folyamat.

A másik, egyszerűbb lehetőség a TRANSLIT. A linken talán a legjobb valós idejű latin-cirill átírót találjuk, tessék kipróbálni, mert általában jól működik (általában, tehát időnként érdemes azért kimenteni máshová is a beírt szövegmennyiséget). Egyébként, a TRANSLIT használható gépi átkódolás nélkül; e-mailekben, YOUTUBE-on, SMSekben (pláne!) gyakran látható orosz szöveg latin betűkkel. Pl:  russkij jazyk

Magyar nyelvű online orosz anyagokból nem sokat találtam (ha valaki tud, kommentbe linkelje be lécci!), angol nyelven azonban annál több van...változó minőségben. Színvonalas, átgondolt kurzust persze nem fogunk kapni, kedvcsinálókat és kiegészítő jópofaságokat viszont annál többet.

Az én személyes kedvencem a (szinte) abszolút haszontalan BBC-féle bevezető kurzus. Elmagyarázzák a betűket, ismertetnek néhány alapvető tényt Oroszországról (köztük egy igazán rossz viccet), és fejlesztik hallgatási képességeinket egy -- leginkább a rajzok miatt vicces -- szappanoperába oltott kvízjátékkal.



Drazsen Horvátországból készíti a www.practicerussian.com oldalt. Itt felszedhető néhány alapvető kifejezés, 2-300 szó (ragozással!). Tipp: próbáljuk meg összepárosítani a 100 alapigét folyamatos/befejezett párokba! A site legizgalmasabb része a orosz zenetár, eklektikus klipp-választékával.

Az 1000 leggyakoribb szó nem is annyira tananyag, mint nyelvészet és statisztika; az alapszókincs ellenőrzéséhez mindenesetre jó lehet. A Wikipédia ABC-rendbe rakja,
itt pedig rangsorban látható.

Ember, Idő, Kéz, Szem, Élet, Ház, Hely, Oldal, Arc, Ajtó, Munka, Föld, Vég, Óra, Hang, Város.
[ez első 150-ben csak ennyi főnév van (ige sem sokkal több)]

Akartam a szótárakról is írni egy kicsit, de majd  a következő postban.