2010. december 26., vasárnap

Hanganyag, zene, szótanulás

Újabb szórakoztató orosz hanganyag, kétnyelvű szöveggel és némi lexikai kommentárral. A jól ismert, fülbemászó dallam és mókás videóklipp igazi élménnyé teszi a tanulást;))





Токио - Мы будем вместе


(0.28)
Так устроен мир, всё меняется                Ilyen a világ, minden változik
Только чувствуй мир, будь со мной        Csak érezd a világot, legyél velem
(0.37)
Каждый новый день                              Minden új nap
Начинается наслаждением                    Élvezettel kezdődik

(0.44)
И любовь, нам не надо ждать                  És a szerelem, nem kell várnunk
Что изменится, всё само-собой              azt ami megváltozik magától
(0.54)
В этот раз. Нужно Выше быть              ez alkalommal. Magasabban kell lenni
И довериться, - это сблизит нас            és (mindent) bevallani - ez közelebb hoz


(1.03)
Припев:

Мы будем вместе, всегда                    Együtt leszünk, mindig
Оу, е! Скажи только: "Да"                  ó je! csak mondd "igen"
Мы будем вместе, всегда
Оу, е! Скажи только: "Да"

Мы будем вместе, всегда
Оу, е! Скажи только: "Да"
Мы будем вместе, всегда
Оу, е!

(1.24)
Представляй себе: "Всё сбывается"           Képzeld el: minden valóra válik
Если ты идёшь за мечтой                              ha követed az álmodat
(1.33)
Что-то новое, начинается                            ha valami új kezdődik
Ты почувствуешь, - я с тобой                          érezni fogod -- veled vagyok
Ты же знаешь, что я искал тебя                 tudod jól, hogy kerestelek
(1.48)
И заглядывал в облака                                   és a fellőkbe tekintgettem.
Это может быть, если веришь ты                  Ez lehetséges, ha hiszel (benne)
Всё у нас в руках                                       minden a kezünkben van.

(2.00)
Припев
.
.
.



Так устроен
Ilyen, így van felépítve. Az устроить jelentése tehát: felépíteni, összerakni, de lehet  rendberakni, megszervezni, és beszervezni is:

Устроить из досок домик для детей.
Устроить ребенка в детский сад.

Только чувствуй мир, будь со мной
Gyönyörű példa a létige jövő idejű felszólító módjára.


Каждый новый день -- minden új nap
Itt arra érdemes felfigyelni, hogy a magyar "minden nap" szó szerint fordításban "весь день" is lehetne, ami viszont "egész nap"-ot jelentene.

наслаждение -- élvezet, mindenféle értelemben.

Есть с наслаждением. 
Какое наслаждение слушать хорошую оперу! 

Ellentétei: СТРАДАНИЕ - szenvedés, МУЧЕНИЕ - kín, БОЛЬ - fájdalom

В этот раз
Ez alkalommal, vagyis: most.

Ты же знаешь
Mit csinál itt a "же"? Kiemel: tudod jól.

2010. november 19., péntek

Uram, hölgyem, elvtárs -- megszólítás oroszul


Egy darabig úgy tűnt nekem, hogy az orosz nyelvkönyvek elsunnyogják a megszólítás témáját. Azon túl, hogy a név-apai név páros az udvarias, mást nem igen mondanak. Pedig igazán nem volna nehéz azt megtanítani, akár már a második leckében, hogyan kell ismeretlenekhez fordulni. Valami ilyesmit: Kérem, uram! Elnézést, Hölgyem!

A sokak által ismert Kljucs 1 kísérletet is tesz erre, ám a dolog megreked ennyinél: hivatalos esetekben a господин/господа (hölgyem/uram) megszólítást használjuk, szigorúan csak családnévvel, esetleg foglalkozásnévvel, ha az történetesen nagy presztízsű. Jó, és az utcán, ha meg akarjuk kérdezni az időt? Ott ez nem megy. Nem mondjuk. De mit mondunk?

Maguk az oroszok sem igazán tudják. A szovjetek előtt természetesen jól kidolgozott, társadalmi helyzetet figyelembe vevő megszólításrendszer állt rendelkezésre, csak üssük fel Dosztojevszkijt, meglátjuk. Azután jött az univerzális товарищ (elvtárs) megszólítás, ami a rendszerváltás után szintén kissé kínossá vált.

Más azonban nem lett helyette. A korábbi сударь, судариня (uram, hölgyem) egyszerűen nem jó minden helyzetben, túl "kifinomult", a барин (báró) meg röhögésre ingerel. A товарищ viszont paradox módon időnként még mindig használható. Szóval ezek nem igazán jók.

Ami működik, az a дебушка, молодой человек páros (kisasszony, fiatalember), így nem csak a pincért lehet magunkhoz inteni, de a járókelők figyelme is felkelthető, akár. Azonban az egy kicsit mégis komikus, amikor a nyugdíjkorhatárhoz közeledő pénztárosnénit kisasszonynak tituláljuk. De hát akkor legyen бабуля (nagyi) ?! Modhatjuk még egyszerűen azt, hogy мужчина, женщина (férfi, nő), de lássuk be, ez sem túl tiszteletteljes. Ami ezen túl van, a мужик (pasi), a брат (testvér) és számos, szlengbe nyúló változat (női változatokat nem is adunk meg inkább) -- azt a legjobb nagy ívben elkerülni.

A legjobb megoldás talán még mindig egy извините! (elnézést) vagy egy а вы не подскажите... (nem mondaná meg?) fordulattal elintézni, és kibújni az uram/hölgyem alól. Jobbat nem nagyon tehetünk.


2010. október 11., hétfő

(szórakoztató) Orosz hanganyag

Íme, egy rövid, ám eklektikus kis válogatás a YouTube-on fellelhető orosz zenéből. Érdekessé az teszi a dolgot, hogy feliratozva vannak, így akár új szavak tanulását és a hallás utáni szövegértést is segíthetik.

Д.Д.Т - МЕТЕЛЬ




Земфира - Кукушка 





ПОДМОСКОВНЫЕ ВЕЧЕРА





Пусть бегут неуклюже



Д.Д.Т - Осенняя



ОЧИ ЧЁРНЫЕ



2010. október 5., kedd

Beszélgetés a normatív orosz nyelvről

A legostobább reklámszöveg, amivel a külföldieket az orosz nyelv tanulására akarják buzdítani, ha azt mondják nekik: „Tanuljanak oroszul, hogy eredetiben tudják olvasni Puskint!” Nem ez a nyelvtanulás célja. Minden nyelv alkalmazkodik. Ismétlem, a nyelv biztosítja az ’itt és most’ kommunikációt. Ez a legfőbb feladata. Éppen ezért minden nyelv állandó változásban van a körülmények függvényében. Csak a holtnyelvek nem változnak.

Beszélgetés a normatív orosz nyelv(ek)ről Jurij Prohorov nyelvésszel (az oroszvilag.hu interjúja)

2010. október 3., vasárnap

Parazita szavak

A magyar töltelékszó (angolul: filler) terminust az oroszok parazita-szavak (слова-паразиты) formában ismerik. Bennem már a „töltelékszó” hallatán is kellemetlen érzések ébrednek (morcos nyelvművelők, a nyelv romlása, stb), de hát ez még mind semmi a parazitához képest. Egy nagy, elpusztíthatatlan moszkvai csótány, például…





Nekem személy szerint semmi bajom nincs a töltelékszavakkal, amíg arra használjuk őket, amire valók: időhúzásra (öö), a megfelelő szó kikeresésére (hogy is mondjam…), finomításra (valami olyasmi, hogy…). Semmitmondó, üres kifejezések mindig is lesznek, és akár még játszani is lehet velük (vö. bullshit-bingo).


Idegen nyelveknél pedig kifejezetten fontosnak tűnik számomra a téma. Először is, a tankönyvek jellemzően kihagyják a felesleges, divatos vagy felkapott szavakat – ezt természetesen jól is teszik, hisz egy bizonyos szintig a normatív nyelvet kell hogy tanítsák. Ez viszont ahhoz vezet, hogy a nyelvtanuló reális szituációba kerülve azon veszi észre magát, hogy „nem is azt a nyelvet beszélik, ami a könyvben van”. Így hát, nincs mese, muszáj néha ránézni az orosz nyelv „csúnya” és „kerülendő” jelenségeire is.

Már csak azért is, mert hihetetlenül izgalmasak.



Как бы – talán a leggyakoribb és legnépszerűbb parazita, szinte bármilyen szó elé
rakva elbizonytalanítja annak jelentését, úgymond már nem is a beszélő felel az elmondottakért

…поэтому как бы интересно в каких условиях живут батареи 3 года
…ezért igazán érdekes lenne megtudni, milyen körülmények közt tart ki az akku 3 évig.

Переносить же временные файлы на другой диск как бы не хочется.
Valahogy nincs kedvem átmenteni az ideiglenes fájlokat egy másik lemezre.

Щенята игрались, как бы кусая друг друга.
A kiskutyák játszottak, (mintha) harapdálnák egymást.
Ez itt viszont már határeset, azt is mondhatjuk, hogy a „как бы”-t helyesen használja, hisz hasonlít.



Типа – a kak-by durvább, szlengesített alakja.
Не берут магазины или потому что нет товара у тех кто возит или по тому что типа дорого.
Nem vesznek belőle a boltok, mert vagy nem hoznak a szállítók, vagy mert eléggé drága.

Он предлоожил за 14000, про гарантию типа сказал, что-нибудь случится приедешь.
14 ezret kért érte, a garanciáról meg azt mondta, hogy ha valami történik, legfeljebb majd visszajöttök.


Короче – „röviden”. Kifejezi, a beszélő türelmetlenségét, hogy szeretne már túl lenni a beszélgetésen, hogy az egész ügy nem is érdekli már annyira.

Короче я машину купил другую
Szóval vettem egy másik kocsit.


В принципе – „elvileg”, „végül is”, az orosz nyelv sokkal jobban szereti, mint a magyar.

Взял на этой неделе здесь монитор Samsung SyncMaster, в принципе доволен, продавцы помогли с выбором, рассказали о мониторе то, что меня интересовало…
Vettem itt a héten egy Samsung Synsmaster monitort, végül is elégedett vagyok, az eladók segítettek a választásban, elmondtak mindent a monitorról, ami érdekelt…


В общем, в общем-то
– „általában”, tehát általánosítunk, a konkrét szituáció ismét csak nem biztos, hogy meg fog felelni az elmondottaknak.

В общем-то буря пустяк…
Igazából a vihar semmiség…

Флешка, в общем, немного намокла, можно-ли восстановить?
Elázott a pendrive-om, meg lehet-e még javítani?

Itt viszont már semmiféle jelentése nincs. Leginkább a beszélő értékelése a helyzetről, itt talán a helyzet kínosságának jelzése (a fleskát kimosták a mosógépben)

A parazita szavak érdekes téma, még folytatjuk, addig is itt egy szép kis gyűjtemény.
http://zhurnal.lib.ru/k/kokarew_s_s/fermenty.shtml

Hozzászólásokat orosz és magyar parazitákról szívesen várok!

2010. augusztus 7., szombat

Szógyakoriság – magyar/orosz összevetési játék

A legutóbbi posztban azt írtam, hogy érdekes lenne a leggyakoribb magyar/orosz szavakat összehasonlítani. Ez persze nyelvészeknek való, komoly munka, de egy kis kutakodás a neten is érdekes dolgokat hoz fel. Például azt, hogy a rendelkezésre álló magyar szógyakoriság lista elég kutyaütő. Először is, láthatólag nem építettek be semmiféle morfológiai elemzést, így sajnos a Magyarország és a Magyarországon két szónak van véve. A másik probléma a korpusz összetétele: mindent-bele elven készült, ami leginkább az internetet jelenti. Erősen túlreprezentált a számítógépes lexika és még angol szavak is akadnak (láthatólag csak gépi munkára támaszkodtak a készítők). Az orosz korpusz ehhez képest kifinomultabb: pontosan megadja, milyen arányban szerepelnek benne különböző műfajú szövegek. A fentiek ellenére mégis jó játék egymás mellé illeszteni a két szólistát, mert olyan dolgokra derül fény, hogy az oroszban a , a magyarban pedig a férfi gyakoribb; mindkét nyelvben számos a lehetőség és probléma, azonban az eredmény a magyarban ritkábban fordul elő; vagy hogy a munka az oroszban jóval gyakoribb, mint nálunk.





orosz szó magyar fordítás magyar szó
1 год év kft
2 человек ember ember
3 время idő rendszer
4 дело dolog nap
5 жизнь élet emberek
6 день nap semmi
7 рука kéz világ
8 работа munka isten
9 слово szó idő
10 место hely dolog
11 вопрос kérdés jog
12 лицо arc cég
13 глаз szem törvény
14 страна ország élet
15 друг barát oldal
16 сторона oldal Budapest
17 дом ház ország
18 случай eset film
19 ребенок gyerek has
20 голова fej október
21 система rendszer város
22 вид kinézet kérdés
23 конец vég kormány
24 отношение viszony
Péter
25 город város munka
26 часть rész óra
27 женщина lehetőséget
28 проблема probléma férfi
29 земля föld hét
30 решение megoldás Magyarországon
31 власть hatalom Magyarország
32 машина gép, autó linux
33 закон törvény kép
34 час óra József
35 образ alak este
36 отец apa felhasználó
37 история történelem jelen
38 нога láb felhasználók
39 вода víz vezető
40 война háború neve
41 возможность lehetőség forint
42 компания társaság Ferenc
43 результат eredmény internet
44 дверь ajtó szervezet
45 бог isten játék
46 народ nép csapat
47 область terület elnöke
48 число szám napja
49 голос hang minden
50 развитие fejlődés jövő
51

ideje
52

betű
53

Gábor
54

iskola
55

Sándor
56

könyv
57

probléma
58

név
59

személy
60

szervezetek
61

György
62

fórum
63

Jézus
64

társadalom
65

szeptember
66

információk
67

tanár
68

Zoltán
69

anyag
70

század
71

király
72

látogató
73

család
74

támogatás
75

válasz
76

programok
77

eljárás
78

nevét
79

képet
80

vendég
81

víz
82

november
83

feladat
84

lány
85

múlt
86

dolgot
87

tér
88

önkormányzat
89

lap
90

ára
91

állam
92

otthon
93

reggel
94

vezetője
95

olasz
96

Tamás
97

termék
98

hónap
99

intézmény
100

Pál

2010. augusztus 5., csütörtök

A leggyakoribb orosz szavak – a szógyakoriság rejtelmei

Nemrég írtam arról, hogy a leggyakoribb orosz szavak 10-20 százaléka könnyedén megérthető, ha ismerünk más nyelveket (jövevényszavak, nemzetközi szavak, etc.).

További érdekes adatra bukkantam: a leggyakoribb ezer orosz szó lefedi a szövegek 64 százalékát, 2000 szó ismeretével elméletileg 71 százalékot értünk meg egy átlagos szövegből, 3000 szó 76%-ra, míg 5000 szó 82%-ra tornássza fel ezt az arányt. Ezek az adatok egyrészt bíztatóak, hisz már egy alapfokú nyelvtudással is (elméletileg) 1000-1500 szó (pontosabban: lexikai elem) birtokában vagyunk. Másrészt viszont az is látható, hogy a lexikai bázis növelése egy bizonyos pont után egyre kisebb „haladást” eredményez: ha 3000 szóhoz hozzátanulunk még 2000-ret, azzal csak 6 százalékkal nagyobb részt hasítunk ki a potenciálisan előforduló lexikából.


Persze ez nem túl nagy felismerés: a nyelvtanulás kezdetben mindig nagy lépésekkel halad, a későbbi szakaszokban pedig már kisebb, finomabb dolgokkal foglalkozunk inkább (és ez nem is kifejezetten csak a szótanulásra vonatkozik).

Na de: ha az első ezer szó ismerete lefedi egy átlagos orosz szöveg hetven százalékát, miért nem tudunk az alapfokú lexikával labdába rúgni Dosztojevszkijnél vagy egy cikk elolvasásakor? És valójában ugyanezt mondhatjuk el még középfokon is (2-3000 szó), ahol már ismerni illik majd’ a teljes nyelvtant?

Erre én nem fogok tudni választ adni, de miután rábukkantam az orosz nemzeti korpusz alapján készült, „Az orosz lexika új szógyakorisági szótára” c. műre, elkezdett derengeni egy-két dolog. A szógyakoriság-elemzés, ugyanis, komoly tudomány, és az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött, hisz’ az addigi minden bizonnyal kínkeserves emberi munkát felváltotta a számítógépes szövegfeldolgozás. Az elemzendő szövegmennyiség a szó szoros értelmében ezerszeresére nőtt: a nyomtatott szótárak 100.000-400.000 szón alapuló korpuszait lecserélték már csak géppel feldolgozható százmilliós korpuszokra.

Adatbázissal sokkal több dolgot lehet csinálni, mint szótárral: például ki lehet deríteni a szavak gyakorisága mellett a koncentráltságukat is. A nyelv ugyanis sajnos olyan, hogy nem egyenletesen oszlanak el benne a szavak: a ritka szavak jellemzően gyakran fordulnak elő olyan szövegekben, amelyek valamilyen szempontból sajátosak (ez lehet téma vagy műfaj, például). Így hiába tudunk nagyon jól oroszul, lehet, hogy katonai vagy üzleti témájú szövegeket nem értünk meg. Azt is megfigyelhető az adatbázis segítségével, hogy különböző típusú és műfajú szövegek is alapvetően más lexikával dolgoznak. Teljesen más szavak számítanak gyakorinak a beszélt nyelvben, a sajtóban, vagy a szépirodalomban. Ez eléggé megnehezíti a nyelvkönyvírók dolgát, amikor ki kell találniuk: mely szavakra szűkítsék le a „megtanulandó” szavak körét?

Érdekességként kimásolom a leggyakoribb 50 főnevet (a többi itt van); érdekes lenne összehasonlítani, vajon más nyelvekben ez melyek? De ezt majd máskor…


1          год      év
2          человек          ember
3          время  idő
4          дело    dolog
5          жизнь élet
6          день    nap     
7          рука     kéz
8          работа munka 
9          слово  szó      
10        место  hely     
11        вопрос            kérdés 
12        лицо   arc
13        глаз     szem   
14        страна ország 
15        друг     barát   
16        сторона          oldal    
17        дом     ház      
18        случай            eset
19        ребенок          gyerek 
20        голова fej       
21        система          rendszer          
22        вид      kinézet
23        конец  vég
24        отношение viszony    
25        город  város   
26        часть   rész     
27        женщина        nő       
28        проблема       probléma        
29        земля  föld     
30        решение         megoldás        
31        власть hatalom           
32        машина          gép, autó         
33        закон   törvény
34        час      óra      
35        образ   alak
36        отец    apa
37        история          történelem       
38        нога    láb
39        вода    víz       
40        война  háború
41        возможность lehetőség         
42        компания       társaság
43        результат        eredmény        
44        дверь  ajtó     
45        бог      isten    
46        народ  nép     
47        область           terület  
48        число  szám
49        голос   hang
50        развитие        fejlődés

2010. július 22., csütörtök

Orosz filmklub: Orosz bárka

Egyszer csak az Ermitázsba csöppenünk, ahol sem mi, sem Európai (csak így, általában) kísérőnk nem értjük, melyik korba kerültünk, és egyáltalán, kik vagyunk és mit csinálunk itt, Lening Szentpéterváron. Össze-vissza kószálunk a nagyszerű termekben, arisztokrata kísérőnk mindenről (általában nem túl hízelgő) véleményt mond, aztán lassanként felismerünk egy-két történelmi szereplőt és eseményt, képet, tipikus orosz vonást -- és kész, vége is a másfél órás snittnek, vége a bálnak, vége a kirándulásnak, mindenki hazamegy. Mi meg jól elgondolkodhatunk az egészen, az (európai) Ermitázson, az (orosz) művészeten, az (orosz) történelmen.





Persze a filmet YOUTUBE-on is meg lehet nézni, de szerintem érdemes kivenni a videotékából, mert mégiscsak művészfilmről, pontosabban a művészetről szóló filmről van szó, ahol nem árt, ha jól látjuk a képeket, szobrokat, táncokat, épületeket.


2010. július 18., vasárnap

Orosz szótanulás könnyen

Egy orosz nyelvvel foglalkozó oldal szerzője kiszámolta, hogy a 3000 leggyakoribb orosz szó legalább 10 százaléka azonnal érthető egy angol számára. Felbuzdulva ezen, miután végignéztem a KLJUCS1 alapfokú tankönyv szószedetét, arra az eredményre jutottam, hogy egy angolul és magyarul értő ember számára az alapfokú szókincs legalább 20 százaléka tanulás nélkül is érthető. Nem is rossz, ugye? A magyarok azért vannak előnyben, mert nyelvünkben sok a szláv jövevényszó.

Az orosz nyelv is tele van jövevényszavakkal. Valószínűleg a legtöbbünket a perzsa, török, arab és görög hatások nem igazán segítik a szótanulásban, viszont miután Nagy Péter nyitott Európa felé, az orosz nyelvre rázúdult egy halom (ma már) nemzetközi szó (holland, német, francia, olasz), melyek nagy részét a magyar is ismeri. Ezek jó része a kultúra, tudomány vagy technika területéhez tartozik. Az angol nyelv, bár előtte is gyakorolt némi hatást, igazán durván a rendszerváltás után robbant be. Az új fogalmak és az új eszközök új szavakat is kívántak – hasonlóan a magyarhoz, az oroszban is rengeteg ilyen anglicizmus jelent meg. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy nem egészen világos, hogyan kell átírni, illetve hogyan kell beilleszteni a jövevényeket egy teljesen más nyelvtani rendszerbe; időnként pedig kialakultak olyan pszeudo-anglicizmusok is, melyek az angolban nem is, csak az oroszban léteznek. De ezekről majd máskor. Most csak néhány egyszerű példa következik arra, milyen könnyű orosz szavakat tanulni. :)







Étel, ital
кофе        kávé
водка        vodka
вино        bor
кола        kóla
макароны    száraztészta
колбаса    kolbász
салями    szalámi
жир        zsír
рис        rízs
кетчуп        ketchup
майонез    majonéz
кефир        kefír
йогурт        joghurt
гамбургер    hamburger
пицца        pizza
ананас        ananász
черешня    cseresznye
слива        szilva
банан        banán
лимон        citrom
ресторан    étterem
пиццерия    pizzéria
кафе        kávézó


Munka
адвокат        ügyvéd
пилот            pilóta
информатик        informatikus
программист        programozó
экономист        közgazdász
ассистент        asszisztens
специалист        szakember
консультант        tanácsadó
банкир        bankár
брокер            bróker
менеджер        menedzser
инженер        mérnök
финансовый аналитик    pénzügyi elemző
кассир            pénztáros
журналист        ujságíró
редактор        szerkesztő
акробат        akrobata
футболист        focista
офис, бюро        iroda   
компьютер        számítógép
мобильный телефон        mobiltelefon
принтер        nyomtató

Csak úgy
автор            szerző
адрес            lakcím
актуальный        aktuális
английский        angol
аргумент        érv
аппетит        étvágy
балкон        erkély
бестселлер        bestseller
блузка            blúz
буфет            büfé
гимназист        gimnazista
джем            dzsem
дизайн        dizájn
дискотека        diszkó
идея            ötlet
интересный        érdekes
календарь        naptár (kalendárium)
капуста        káposzta
карты            kártya
кредитная карточка    hitelkártya
мода            divat
музей            múzeum
музыка        zene
лампа            lámpa
нормальный        normális
обед            ebéd
почта            posta
профессия        szakma
религия        vallás
риск            kockázat (rizikó)
роза            rózsa
стол            asztal
улица            utca
центр            központ
экзамен        vizsga

(felhasznált forrás: Oszipova Irina: KLJUCS. Corvina, Budapest, 2005)

2010. július 12., hétfő

Orosz tanulás online: hanganyag, podcast

Nincs CD melléklet a KLJUCS-hoz? Az idegennyelvű könyvtárban csak széthallgatott, ezeréves kazetták vannak? Az orosz híradó megértése teljesen reménytelen próbálkozásnak tűnik? Hát igen... még jó, hogy van Internet!



Kicsit körbenéztem, milyen orosz anyagok vannak, íme az első merítés eredménye:

Mi az a Podcast? Több hangfájl (mp3) összegyűjtve egy csatornába (feed-be). A linkekre kattintva a böngésző listázza az összeset. A legegyszerűbb egyszerűen elmenteni az mp3-akat, de ha a linket behúzzuk az iTunes ablakába, közvetlenül is feltölthetjük az anyagokat iPod-ra

1. Kis aranyos oldal, nem csak Podcast, de blog is a Spoonfedrussian.com . Kicsit kusza, itt van külön a hanganyagok linkje is. Nagyon alapvető, de kezdetnek jó lehet. (megjegyzés: a legtöbb orosz anyagnál (itt is) egy kis angoltudás szükséges, mert ez a magyarázatok nyelve)

2. Szintén főként kezdőknek, szintén angolul, és szintén nem csak hanganyag a Spoonfool of Russian. A kuszaság az oroszos oldalaknál, úgy látszik, iparági szabvány: a hanganyagokat innen lehet kibogarászni.

3. Speaking russian. Átlátható, egyszerű, kezdők számára készült anyag -- nem túl nagy. Az üzleti modell itt az, hogy a hang ingyen van, az legépelt változatért fizetni kell.

4. A Taste of Russian már nem a teljesen kezdőknek szól; ám az ingyenes legépelt változatok (PDF) sokat segítenek. Egynyelvű (nincs angol kommentár), jópofa és profi anyag. Szintén átláthatatlan, itt vannak az mp3-ak külön.


Jó hallgatást!

2010. július 9., péntek

Oroszok és Lengyelország

Az orosz kultúra, bizton állíthatjuk, nagy kultúra: hat másokra, és bátran építi magába az idegen hatásokat. Kimeríthetetlen téma az orosz kultúra recepciója is. Érdekes utánanézni, hogy ami nálunk magától értetődő az oroszokkal kapcsolatban, az vajon mindenhol az-e; vagy máshol tudnak-e számunkra ismeretlen dolgokat róluk?




Lengyelország és Oroszország viszonyáról mostanában ismét sok szó esett: nemrég választották meg Bronisław Komorowskit elnöknek az előrehozott választásokon, melyet a szmolenszki tragédia miatt rendeltek el – a lengyel politika krémjét szállító repülőgép ahhoz a helyhez közel zuhant le, ahol 70 évvel ezelőtt a szovjet titkosrendőrség lemészárolta a hadifogoly lengyel tiszteket. Az egyik dolog tehát, ami a lengyeleknek biztosan eszükbe jut az oroszokról, az Katyń (forgatott róla történelmi filmet Wajda is, amit nálunk is bemutattak). A légiszerencsétlenség kivizsgálása nagyon gördülékenyen haladt, az orosz fél számos gesztust tett, és a krakkói temetés is békés hangulatban zajlott le. Van, aki egyenesen úgy véli, hogy ez a történelmi megbékélés kezdete lehet.

A két nép története enyhén szólva sem volt békés ugyanis, mint tudjuk: a lengyelek számára Lengyelország feldarabolása (a keleti rész ment az oroszokhoz) elég fájó pont volt, csakúgy, mint a Lengyel-szovjet háború. Ekkor történt a „Csoda a Visztulán”, mely során a lengyelek visszaverték Varsónál a túlerőben lévő szovjeteket. Hogy ne is szóljunk a Lengyel Népköztársaságról (PRL), ami erős szovjet befolyás alatt állt; az itt állomásozó katonák kivonása sem volt egyszerű.

Az oroszoknak is van persze miért panaszkodni: nemrégiben a lengyel területeken is telepítendő rakétapajzsról lehetett sokat hallani. Oroszország azt sem nézi jó szemmel, hogy Lengyelország úgymond beavatkozik (vagy legalábbis próbál hatással lenni) az „orosz érdekszférába” tartozó államok belügyeibe (Ukrajna, Fehéroroszország és a balti államok). Főleg, hogy az előző kettőnél sokszor a belpolitika sem tudja igazán, merre orientálódjon. Litvániával főként az a baj, hogy vele meg Lengyelországgal határos a Kalinyingrádi körzet, és a schengeni határok kissé megnehezítik az orosz állampolgárok mozgását a többi orosz területre. Mondjuk a három országgal kapcsolatos problémák sem ma kezdődtek, hisz mindegyiknél vannak „történelmi lengyel területek”.

A lengyelek figyelnek Oroszországra, és ez látszik is: a lengyel sajtóból nagyságrendekkel jobban lehet tájékozódni orosz témákról, mint a magyarból. Az orosz témájú újságírás alapműve kétségkívül Ryszard Kapuściński riportkötete, az Imperium (magyarul is megjelent, csak ajánlani tudom!). Nemrég olvastam Jacek Hugo-Bader könyvét, a Fehér lázat: a riporter vett egy UAZ-t Moszkvában, aztán elhajtott vele egészen Vlagyivosztokig, miközben az ország legdurvább jelenségeit kutatta: tajgai szarvaspásztorokkal, autótolvajokkal, drogosokkal, AIDSesekkel, sámánokkal, magát halálra ivó őslakosokkal találkozik… mint írja, Kapuściński madártávlatból mutatja meg Oroszországot, ő pedig alulról. Sikerült. Nekem úgy tűnik, hogy az alulról mutogatás hagyománya szépen beépült a lengyel újságírásba, kifejezetten gyakori a szociotéma és a hatalom túlkapásairól szóló cikkek.




Az átlagos lengyelek, legalábbis a fiatalok, viszont már nem igazán vannak képben. Csak kb. annyira, mint a magyarok. Szamovár, matrjoska, Lenin, ilyesmi. Pedig a lengyel élet, szerintem, még mindig sok közöset mutat az orosszal. Hasonlóan hideg van, hasonlóan sok vodka és tea fogy (ez utóbbiban is összehasonlíthatatlanul jobb a helyzet mindkét országban, mint nálunk), a két ország konyhájába beleásva magunkat is számos párhuzamra bukkanunk. A lengyelek is hasonlóan konzervatívok és vendégszeretők, mint az oroszok, és hasonlóan jól ki tudnak rúgni a hámból, ha arra kerül a sor. A Krakkó-Varsó problémáról legalább annyit lehet beszélni, mint a Pétervár-Moszkva kérdéskörről.

Ami Varsóból megmaradt a német bombázás után (nem sok), azt az oroszok lebontották, és az egész város újjáépült sztálinbarokk-stílusban; szintén Sztálin ajándéka Varsó egyik szimbóluma, a Kultúra Palotája (a Moszkvai hét toronyház mintájára épült a 230 méter magas épület). Azóta, Moszkvához hasonlóan, beépült a város üvegtornyokkal, úgyhogy annyira már nem is zavaró a varsóiak által korábban nagyon utált épület.

Úgy általában az oroszok a lengyelek körében nem népszerűek. Korábban főként szakemberek, katonák, családtagok vándoroltak be a Szovjetúnióból. A rendszerváltás után megjelentek a biznyiszmenek, az orosz bűnözők, a piti cigarettacsempészek és a piacolók, akik kockás műanyagzsákból árulják bizonytalan eredetű árujukat. A legtöbb lengyel nem tesz különbséget a volt Szovjetúnióból érkezők között: orosz, tatár, belorusz, ukrán – egyre megy. Az orosz akcentusra általában nem reagálnak túl lelkesen, és korábban voltak utcai balhék is. Ami a nagyobb léptékű üzletelést illeti, Lengyelország is megérezte a szovjet piac elvesztését, és náluk is folyamatos az igény a „nagy orosz piac” visszaszerzésére. Csak hát a kölcsönös bizalmatlanság ezt eléggé megnehezíti, egyelőre. 2002-ben a lengyel statisztikák szerint kb. 6000 orosz élt Lengyelországban.

Ami pedig a nyelvet illeti: az mindenkinek világos ugye, hogy szláv nyelvekről van szó. A nyelvtan sok ponton különbözik, de a különbségek könnyen elsajátíthatók. Az igék ragozás közben kissé máshogy viselkednek, a főnevek már közelebb vannak egymáshoz. A szavak általában nem felismerhetők csak az orosz segítségével, de könnyen tanulhatók. Ami a hangokat illeti, a lengyeleknél megvannak még az oroszból már kihalt orrhangok. Egyszóval, ha tudunk oroszul, lengyelül még nem fogunk érteni, de nem lesz nehéz megtanulni.

2010. július 4., vasárnap

Orosz filmklub: Briliáns kéz

A múlt heti filmből kiderült, milyen volt a pétervári alvilág a kilencvenes évek elején. A negyedszázaddal korábban készült Briliáns kéz szintén a korabeli orosz (és ukrán;) bűnözők világát mutatja meg, és nem mellesleg a konspirációban igen jártas szovjet rendőrséget meg a lúzer szovjet kisembert is, aki azért a végén mégis megússza épp bőrrel a kalandokat.



Vérfürdő és lövöldözés szerencsére nincs a filmben (abból elég volt a Brát-ban), mert a Briliáns kéz egy komédia, sőt: minden idők egyik legsikeresebb szovjet és orosz komédiája. Lesznek ellenben dalok, szuper-erotikus bikinis felvételek (ezt persze a hatvanas évek szovjet szintjén kell érteni), és számos szállóigévé vált beszólás. Ami a történetet illeti, az körülbelül így foglalható össze:


Шел. Подскользнулся. Упал. Закрытый перелом. Потерял сознание. Очнулся - гипс!

Mindenképpen kötelező megnézni (angol feliratok most vannak, szerencsére)!! A Nyulas-dalt külön is beszúrom, mert az annyira szép.








2010. június 29., kedd

Orosz tanulás online: Szótárak

Az online gyakorlás elengedhetetlen része egy jó szótár. Szerintem nyelvet tanulni szótanulás nélkül egyszerűen lehetetlen. Szótárazni azért is jó, mert a szótárban való kutakodás során óhatatlanul mást is megtanulunk a keresett szó mellet. És nem csak arról van szó, hogy megakad a szemünk pár másik szócikken; de arról is, hogy egy tisztességes szótár szócikkeiben sok minden van: magyarázat vagy körülírás(oroszul vagy magyarul, hiszen egy szónak gyakran nincs pontos és egyetlen megfelelője magyarul) nyelvtani információ (ragozás, aspektuspár), hansúlyozás, rokon értelmű, kapcsolatos vagy épp ellentétes szavakat. Állandó szókapcsolatokat! Példákat: Puskintól, Turgenyevtől vagy Lenintől!;)

Papír alapú szótárt tehát érdemes használni, ami miatt muszáj az ABC-t is megtanulni -- ne sajnáljuk az időt, a befektetett 10 perc sokszorosan megtérül!

Online orosz-magyar szótárak terén elég rosszul állunk. Az orosz-szotar.hu és a dictzone.hu szolgáltatásával egyaránt az a probléma, hogy puszta jelentéspárokon kívül mást nem adnak meg; az újkeletű vagy akár kicsit is speciális lexika esetén csődöt mondanak. A forrásokról semmit sem lehet tudni -- gyanús, hogy internetről, innen-onnan összekapart, géppel összefésült adatbázist használnak. Ami magában még nem baj, de az eredmény a jótól nagyon messze van, sajnos.

A magyar lehetőségek itt véget is érnek. Rendelkezésre áll még a translate.google, ami jelenleg a legokosabb gépi fordító (az orosz magyar viszonylat is meglepően értelmes eredményt produkál néha), de mégis inkább nevezhető megértéskönnyítő eszköznek, mint fordítónak. Szó-tanulmányozáshoz azért sem jó, mert nem szó-alapon közelíti meg a szöveget, hanem statisztikai módszerekkel fordít, kétnyelvű szövegkombinációk alapján. Nyersfordításnak viszont jó, pl. cikkek megértéséhez segítség lehet.

Sokkal jobb helyzetben vagyunk, ha tudunk angolul. Angol-orosz szótárral Dunát lehet rekeszteni. Az egyik legprofibb megoldás a dict.rambler.ru. Vagy két tucat angol-orosz szótárral, szakszótárakkal és egynyelvű szótárakkal is hasznos segítséget nyújt. Nagyon jól rendezi egymás mellé a különböző szótárakból származó találatokat; mindkét nyelven szinonimákat és kapcsolódó szavakat is felajánl (ugyanezt tudja még németül, franciául, olaszul és spanyolul is). Szintén orosz-angol (és más nyugati nyelveket) tud a Reverso Collins szótárakra épülő szolgáltatása.

A slovari.yandex.ru is nagy nyugat-európai bázissal rendelkezik, de a Rambler azért jobb. Ez a gyüjtemény inkább az orosz nyelvű különlegességekben erős: szinonimaszótár, antonimaszótár, etimológiai szótár, frazeológiai szótár és online böngészhető a Dál-szótár is. Ez utóbbi persze már csak filológia érdekesség (pontosabban, éppen nyelvészeti és irodalmi szempontból érdekes igazán): "Az élő nagyorosz nyelv értelmező szótára" (1866)  nem csak szavakat magyaráz, de a szerző számos néprajzi és más megfigyelését is tartalmazza. Szintén frazeológiával, szállóigékkel és filmes idézetekkel foglalkozik az otrezal.ru.

A Викисловарь (ru.wiktionary.org) kollaboratív szótárja ugyan hiányos, de élő és lelkes önkéntesek által szerkesztett. Olyan szuper-izgalmas dolgok is vannak itt a már ismert frazeológia szótáron és a nyelvészeti terminusok gyűjteményén kívül, mint találós kérdések, nyelvtörők és palindromok. (mi az? visszafelé is értelmes mondatok). Végül pedig, az orosz szótárak Mekkája, Alfája és Omegája, Áza és Izsicája: www.gramota.ru (párhuzamos keresés több szótárban, kiterjedt szótáras linkgyűjtemény, a hét lexikai kérdése, cikkek, fórumok....)


2010. június 26., szombat

Orosz filmklub: A fivér (Brat)

Mi mással is kezdhetném a hétvégi orosz filmklubot, mint a kilencvenes évek kultikus alapművével?



Alekszej Balabanov rendezőt időnként nevezik az orosz Tarantinonak, ami nyilván azt kívánja kifejezni, hogy ráérez arra a titkos összetevőre, ami miatt a jól koreografált öldöklős mozit felkapják és kultikussá hypeolják. A Brat esetében ez nyilván a pétervári geneius loci megragadása; a filmben a kilencvenes évekbeli város démonibbnak tűnik, mint 300 év óta bármikor. Meg persze itt a másik összetevő is, az ellentmondásos főhős, aki egyszerre érzékeny rokker és szívtelenebb killer, mint csecsen ellenfelei.
Figyeljünk a remek zenékre, az én személyes kedvencem például a diszkójelenet során felcsendülő nóta, mely úgymond fémjelzi az egész korszakot;))

(folytatás a lenti linkeken, szintén a YOUTUBEról)




2. rész    3. rész    4.rész    5.rész   6. rész   7.rész   8.rész   9.rész   10.rész 

2010. június 23., szerda

Orosz tanulás az interneten

Ahhoz, hogy az orosz nyelvet az interneten keresztül gyakoroljuk, a legfontosabb, hogy be tudjuk gépelni a cirill betűket. A legszebb és legbonyolultabb lehetőség a billentyűzetkiosztás átállítása.

[ennek módja Windows XP-ben: jobbklikk a billentyűzetkiosztást jelző HU gombra lent; Beállítások; Hozzáadás; Orosz; OK ]

Innentől kezdve a latin betűs billentyűzet cirillként működik. A betűket írjuk fel alkoholos filctollal (kb. 3 napig tart), vagy ragasszuk rá matricával (kb. fél évig tart), esetleg vehetünk orosz billentyűzetet is (kapható). A fő probléma ott van, hogy meg is kell szokni az új kiosztás, ami hosszú és fájdalmas folyamat.

A másik, egyszerűbb lehetőség a TRANSLIT. A linken talán a legjobb valós idejű latin-cirill átírót találjuk, tessék kipróbálni, mert általában jól működik (általában, tehát időnként érdemes azért kimenteni máshová is a beírt szövegmennyiséget). Egyébként, a TRANSLIT használható gépi átkódolás nélkül; e-mailekben, YOUTUBE-on, SMSekben (pláne!) gyakran látható orosz szöveg latin betűkkel. Pl:  russkij jazyk

Magyar nyelvű online orosz anyagokból nem sokat találtam (ha valaki tud, kommentbe linkelje be lécci!), angol nyelven azonban annál több van...változó minőségben. Színvonalas, átgondolt kurzust persze nem fogunk kapni, kedvcsinálókat és kiegészítő jópofaságokat viszont annál többet.

Az én személyes kedvencem a (szinte) abszolút haszontalan BBC-féle bevezető kurzus. Elmagyarázzák a betűket, ismertetnek néhány alapvető tényt Oroszországról (köztük egy igazán rossz viccet), és fejlesztik hallgatási képességeinket egy -- leginkább a rajzok miatt vicces -- szappanoperába oltott kvízjátékkal.



Drazsen Horvátországból készíti a www.practicerussian.com oldalt. Itt felszedhető néhány alapvető kifejezés, 2-300 szó (ragozással!). Tipp: próbáljuk meg összepárosítani a 100 alapigét folyamatos/befejezett párokba! A site legizgalmasabb része a orosz zenetár, eklektikus klipp-választékával.

Az 1000 leggyakoribb szó nem is annyira tananyag, mint nyelvészet és statisztika; az alapszókincs ellenőrzéséhez mindenesetre jó lehet. A Wikipédia ABC-rendbe rakja,
itt pedig rangsorban látható.

Ember, Idő, Kéz, Szem, Élet, Ház, Hely, Oldal, Arc, Ajtó, Munka, Föld, Vég, Óra, Hang, Város.
[ez első 150-ben csak ennyi főnév van (ige sem sokkal több)]

Akartam a szótárakról is írni egy kicsit, de majd  a következő postban.